A dachaui varrónő
"London, 1939. A tizennyolc esztendős csinos és ambiciózus Ada Vaughan varrónőként dolgozik a Dover Street-i nőiruha-szalonban. Divattervező pályáról álmodik – megvan hozzá a tehetsége és a tudása –, de ehhez ki kellene törnie a lambethi sivár családi környezetből.
Ada egy véletlen találkozás során megismerkedik a titokzatos Stanislaus von Liebennel, és ez a kapcsolat a szerelem és a csillogás világába repíti. Amikor a férfi felajánlja, hogy elviszi Párizsba, Ada úgy érzi, itt a nagy alkalom, és meg sem hallja a figyelmeztetést, hogy a közelgő háború miatt veszélyes a kontinensre utazni.
A jóslat beteljesül, kitör a háború, ők pedig Franciaországban rekednek. A német megszállás után Stanislaus elhagyja a lányt, de az utolsó éjszakán még kezeskedik arról, hogy Ada sose felejthesse el.
Ada fogságba kerül, és annak köszönhetően éli túl a háborút, amihez ért: ruhákat varr. Jelenlegi megrendelői is előkelőségek, csak éppen német előkelőségek. Ada nem is sejti, mekkora bajt hozhat ez még a fejére…
Egy történet a reményről, az élni akarásról és a bosszúról."
Mikor rátaláltam erre a könyvre egyértelmű volt hogy kell. Sajnos nagy csalódás volt. Pedig biztos voltam benne, hogy tetszeni fog: varrás, Párizs, szerelem, háború, mivel az öltések közt az időt juttatta eszembe (láttam a filmet is és olvastam is) azt hittem hogy hasonló élményt nyújt majd számomra. Nem mondom, hogy annyira borzasztó volt, de valahogy nem tett olyan mély benyomást, mint hittem. Pedig a történet nem volt rossz, de valahogy nekem a körítés nem jött be, Az is lehet, hogy rossz időben olvastam, nem voltam annyira ráhangolódva. Valahogy az Ada jelleme nem győzött meg, nem volt olyan erős karakter (mint pl az öltések közt az időben Sirának). Egy olvasmánynak jó volt, de nem mondom, hogy újra elővenném.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése