A körömvirágos sál
1911 SZEPTEMBERE
New York-i kikötő bejáratánál lévő Ellis-szigeten dolgozó Clara Wood nővér képtelen visszatérni Manhattanbe, ahol a férfi, akibe szerelmes volt, áldozatul esett a hírhedt Triangle Ruhagyárban kiütött tűzben. Miközben gondozza a betegen, lázasan érkezett bevándorlókat, egy csodálatos sál kelti fel a figyelmét, mely miatt később nehéz döntéseket kell meghoznia. Az események arra kényszerítik őt, hogy a feltételezések helyett szembenézzen az igazsággal. S ami a tudomására jut, vajon felszabadítja őt, vagy reménytelenné teszi?
2011 SZEPTEMBERE
A manhattani Upper West Side-on lakó és dolgozó Taryn Michaels meggyőzte magát, hogy teljes életet él. Mindennapjait kitölti, hogy egyedül neveli lányát, s egy különleges kelmékkel foglalkozó, bűbájos üzletben dolgozik. Mikor azonban az egyik országos magazinban megjelenik egy régen elveszettnek hitt fénykép, Taryn kénytelen újraélni azt a borzalmas napot, amelyen a férje odaveszett a Világkereskedelmi Központ tornyainak összeomlásakor. Vajon egy véletlen újbóli találkozás és egy százéves sál felnyitja Tary szemét az életében munkálkodó hatalmasabb erők jelenlétére?
Az alaptörténet tetszett, csak volt egy kis problémám a könyvvel. Ez is két idősíkon játszódik az egyik 1911-ben a másik 2011-ben.
A múlt szálban a fő szereplő Clara Wood, egy ápolónő, akinek szerelme odavész a Triangle ruhagyárban kiütött tűzben. Na nekem ez volt problémám a történettel. Clara és Edward kapcsolata nem igazán volt valós. Clarának a személyisége egy kicsit idegesített. Egyszerűen álomvilágban élt. Valahogy annyira naiv, kislányos volt a viselkedése, hogy egy olyan férfit siratott, akivel két hete ismerték egymást és a beszélgetésen kívül nem igazán történt köztük semmi. Pont a tűz napján találkoztak volna. Persze az ember megsiratja az elveszett szeretteit, de Clara már túlzottan szenvedett, sehova se ment, csak a munkájának élt.
A másik szál 2011-ben játszódik. Taryn 10 éve veszítette el férjét miközben várandós volt. Egy rég elveszettnek hitt sál újra feltépi a sebeket, ami tulajdonképpen annak idején megmentette Taryn és a kislánya életét.
Eléggé melankólikus, szomorú hangulatú könyv, már a témájából kifolyólag is körülveszi egy nyomasztó hangulat… Ugyanakkor nagyon érzelmes még annak ellenére is, hogy Clara személye egy kicsit idegesítő volt számomra. De ettől független nagyon szép, megindító könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése